Bleach Szerepjáték (FRPG)

A Bleach nevű anime alapján elkészített FRPG
 
HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Tsubaki Iria

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Tsubaki Iria
Shinigami
avatar

Hozzászólások száma : 442
Tartózkodási hely : Karakura
Regisztrált : 2011. Jan. 04.

Karakterlap
Reiatsu:
700/50000  (700/50000)
Démonmágia:
150/50000  (150/50000)

TémanyitásTéma: Tsubaki Iria   Kedd. Jan. 04, 2011 12:50 pm

Igazi neve: Tsubaki Iria
Ál neve (amit mindig mond): Selene Midnight
Kaszt:shinigami
Nem: lány
Kor: 117 éves,17-nek néz ki
Születésnap: Június 19
Kinézete: A magassága 157 cm, elég alacsony másokhoz képest, de nem zavartassa magát emiatt. Gigai testben fehér felsőt,fekete dzsekit és fehér hosszú gatyát visel.Még a póttestén is van egy rózsafüzér a nyakában, nemcsak a lélekként.
A shinigami egyenruháját át varrta a saját ízlésére.Az alsó része megmaradt ugyanúgy hosszúnak de a bokájánál összeszorítsa.A felsőt lerövidítette, így abból kilátszik a hasa és a bordáinál összeszorítsa így nem zavarja.Ugyanúgy hosszú ujjú maradt meg ez is.A maradék anyagból pedig a felső részhez hozzá vart egy kendőt szóval ha akarja akkor eltakarhassa az arcát vele.A haja és a szeme ugyanolyan színű, barna.A haja elég hosszú, kb. a háta közepéig érhet.Egy csinos fiatal lány, a pasik kedvence.(legalábbis a továbbképző akadémián az volt.).

Jellem: Nagyon titokzatos,nyugodt de alapjába véve egy kedves lány.Sok hülyeségben benne van és általában teljesen dilisnek hiteti el magát, de nagyon okos,furfangos,logikus is tud lenni.Sokat balhézik, suliba szinte sose jár be csak egykét órára ha olyan kedve van.Néha rágyújt egy cigire csak úgy, dacból.
-Titokzatos
-Magának való, de aki megismeri azzal kedves is tud lenni
-Nagyon balhés,lóg az iskolából avagy teljesen laza
-Nagyon ritka, hogy dühös
-Harcban jó megfigyelő tud lenni
Tsubaki Iria kinézete

Előtörténet:
Egykoron imádtam Soul Societyben élni, de ahogy haladt előre az életem…minden változott. Ez egy rövid kis napló, melyben benne van életem legfontosabb eseményei, és a legfájdalmasabbak is.

A Tsubaki klán örököseként jöttem volna napvilágra, ha fiúként születek meg. Apám bánatára egy kislányt tarthatott anyám a kezében. A családom volt a klán fő ága, így fontos volt számukra, hogy ki örökli meg a házat. Egy erős vezetőt akartak, akiben bízhatott a többi rokon, így már fiatal koromban megkezdődtek a kiképzések. Míg én minden egyes nap, éjjel-nappal edzettem az apámmal és más idegenekkel, addig a klán rangja egyre lejjebb csúszott. Sosem értettem mit van úgy oda a családom, ezért a rangért, de minél jobban nőttem, annál jobban hajtottak. Minél gyorsabban kellett shunpoznom, minél erősebben és jobban kellett forgatnom a kardot, és minél halálosabb kidout kellett használnom. A főág háza hatalmas volt, rengeteg szobával, teremmel és egy óriási kerttel. Az egyetlen, amit szerettem ebben a házban az a kert volt. Mivel soha nem hagyhattam volna el a házat így itt töltöttem a legtöbb időt. Tele volt különböző virágokkal, bokrokkal, fákkal és hátul még egy elég mély tó is volt. Ezen a területen jobbára csak egyfajta virág nőtt, a kamélia. A klánunk ragja rohamosan csökkent és ezt a család nem hagyhatta. Hitvest próbáltak keresni nekem mindenáron egy nagy és befolyásos klánból nem érdekelte őket, ha ez több évig is eltart. Apám beíratott a Halálistenképző Akadémiába és arra számított, hogy majd kapitány vagy legalább hadnagyi rangot elérek. Ez sem történt meg. Szinte minden technikát gyűlöltem és magasról tettem a feladatokra. Az egyetlen amiben jó voltam és még érdekelt is az a pusztakezes harc volt.Persze ez nem nyerte el apám tetszését, mivel a klánunk fő célja a kidouk vizsgálása és újak létrehozása volt. Egyet nekem is megtanítottak, ami külön a klán ismertető jele úgymond, de soha nem használtam. Egyre kevésbé érdekelt a családom és azok elvárásai, állandóan kiszöktem a házból, az Akadémián pedig mindig botrányt kevertem. Szerettem az akkori életemet, sokat tudtam nevetni a szüleim és más halálistenek ordibálásán. Az egyik nap komolyabb bajba kerültem. Összebalhéztam az egyik idősebb sráccal. Jóval több gyakorlata volt mind a kidouk, mind a kardforgatás terén. Arra már nem gondoltam, hogy meg keres majd és megpróbál megölni. Rukongai területén történt ez meg, a zanpaktoujával támadt nekem. Semmi esélyem nem volt ellene, nekem még lélekölőkardom sem volt, csak a pusztakezes harcra számíthattam. Meg is haltam volna, ha nem lép közbe valaki.Egy fiatal szőke, kócos hajú srác volt, aki megmentett. Semmi erőfeszítés nélkül leverte a támadómat, aztán egy mondattal lelépett. Még csak meg se nézett teljesen, hogy ismer-e vagy valami. Nem hagyott nyugodni a dolog, így másnap megkerestem az Akadémián és köszönöm-öt mondtam. Kiderült, hogy akivel előző nap összebalhéztam az az egyik legjobb barátja volt és ezért tudta, hogy mire készül. A neve Koijonaka Debiru volt, de utálta a nevét és mindenki Rain-nek hívta, ahogy én is. Ezek után többet találkoztunk, jóban voltunk és egyre jobban éreztük, mintha Isten egymásnak teremtett volna minket. De ilyen nincs. HappyEnd nem létezik csak befejezetlen történet. Közeledett a vizsgám, be kellett mutatni, hogy mit tudunk a lélekölőkardunkkal. De nekem még kardom sem volt, nem hogy gyakoroltam volna rá. Napról-napra idegesebb voltam és a tó körül járkáltam, hátha ezzel lenyugszom. A tó felszínét fürkésztem amikor megláttam valamit, vagy valakit benne. Egy kezet láttam süllyedni lefelé. Nem volt a tó legközepében inkább elég közel volt a parthoz. Letérdeltem a földre és próbáltam benyúlni érte, de már túl mélyen volt és el se értem teljesen. De nem adtam fel, minél jobban nyújtózkodtam érte, míg nem megcsúsztam a part szélén és beleestem a vízbe. Megint láttam ugyanazt a kezet és utána úsztam, minél mélyebbre. Végül egy hófehér hajú lányt pillantottam meg vérvörös szemekkel, fehér kimonóban és vörös obival. Úgy éreztem mintha ismertem volna. Nem mozdult semmit, teljesen olyan volt, mint egy halott, de aztán el is tűnt. Mintha ott se lett volna, szertefoszlott nekem pedig már nem volt levegőm. Még az utolsó másodpercekben próbáltam feljutni, de eszméletemet vesztettem. Mikor kinyitottam a szemem, megint a vízben voltam. Reflexből rögtön felfele kezdtem úszni, ahol már az előző lány várt és egy furcsa hely. Sehol sem volt szárazföld csak feneketlen mélységű víz. Éjszaka lehetett, mivel majdnem teljesen sötét volt, csak a Hold világította meg a helyet. De csillagok sehol sem voltak. A fehér hajú lányt most jobban szemügyre tudtam venni. Ahogy előbb leírtam fehér haj vörös szem, fehér kimono és vörös obi, de most még vörös színű láncok is lógtak rajta. A nyaka körül volt tekerve vele, ahogy a dereka és a két csuklója is. A haja érdekes volt, állandóan úgy mozgott, mintha a víz sodorná összevissza.A víz felszínén járt bármi egyensúly vesztés nélkül. Elmagyarázta, hogy ez a belső világom és, hogy mondjak le a zanpaktouról, mert éretlen vagyok hozzá és önfejű. Persze én ezt nem hagytam annyiban. Vitatkozni kezdtünk, mindketten a saját véleményünkön voltunk. Végül egy próbát ajánlott fel, ha megcsinálom megkapom a kardom. Hirtelen szó nélkül lenyomott a mély vízbe és nem engedte hogy fel mennyek levegőért. Annyit mondott a víz birodalmába, hogy tanuljak meg ott lélegezni, aztán irányíthatom őt és ezzel szertefoszlott. Teljesen értelmetlen volt a számomra. Hogy lehet a víz alatt lélegezni? Teljesen képtelen és lehetetlen dolognak tartottam, de szerintem ezzel mindenki így van. Sejtelmem sem volt a dolgokról, már szinte beletörődtem, hogy itt a vég. Próbálkoztam felúszni, de a felszín mintha elérhetetlen lett volna. Mint egy délibáb a sivatagban. Feljebb és feljebb úsztam, de elérni már nem tudtam végül pedig hagytam hogy megfulladjak. Teljes nyugodtsággal húzott a víz egyre lejjebb a rémisztően sötét mélységbe. Már egy csepp levegőm se maradt, és erre figyelmeztetett a rémisztő kacaj, ami valószínűleg a fehér hajú lánytól jött.Merülésem közben azokra gondoltam, akik esetleg megsiratnak majd, akik szerettek.Csak... vártam a halált. De az valahogy nem akart eljönni. Már vagy 2 perce fuladoztam levegő nélkül, de meghalni nem akartam. Végre visszajött a remény, hogy talán élhetek még és megszerezhetem a kardomat. Ugy tettem mintha lélegeznék és sikerült is. Levegőt tudtam venni abból a vízből, ami a saját világomban volt. A saját világomban pedig én vagyok az úr, én irányíthatom. beszélni is tudtam már a vízben mikor megláttam a messzeségben sűllyedni egy kardot. Utána úsztam, elkaptam és egy japán katana volt. Tudtam mit kell mondanom, valahogy halodtam. Mintha suttogták volna a fülembe: „Küld a Túlvilágra Halál Folyója!“. Ezek után a kerti tóban találtam magam a kezemben egy ostorral. Levegőm már alig volt így kénytelen voltam először felúszni és csak azután megnézni rendesen. Két nap múlva átmentem a vizsgákon,
a bemutatáson és a 9. osztagnál kaptam helyet. Tiszti rangot nem értem el. Apám nagyon dühös lett és ezek után mindenképp egy nagy nemeshez akart hozzáadni. Persze ez nekem nem tetszett. Első küldetésem Karakurában volt. Az ott állomásozó shinigaminak kellett elvinnem egy levelet. nem nagy küldetés, de én csak örülni tudhattam, hogy legalább kaptam. Egy érdekes emberrel találkoztam ott, akinek furán nagy volt a reitatsuja. Látott engem és a lidérceket is. Nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki, inkább elküldtem Urahara Kisuke-hoz. Jöttek az újabb viták a szüleimmel. Megtalálták azt akit kerestek, a tökéletes nemesi férjet. Ne igazán ellenkezhettem, de egy valamit elfelejtettem. Kevesebbet találkoztam már a szerelmemmel Rain-nel. Míg én távol voltam ő tiszt lett. Egy fontos küldetést kapott, miszerint Seireiteitől nem messze egy csapat lidérc garázdálkodik. Muszáj volt elmennie és én természetesen hagytam. Nem sokkal miután elindult, meghallottam a szüleimet beszélgetni az egyik szobában. Mint mindig most is én voltam a téma és...Rain. Elég volt egy-két mondatot elcsípnem, hogy örökre megutáljam az egész családomat.
- Az rendben van, hogy tovább akarod vinni a tiszta vért, de talán mégsem így kellene.Egy öngyilkos küldetésre beírni a nevét a lányod szerelmének. Szinte biztos, hogy mindenki meg fog halni.
Nem is kellett nekem többet hallanom. Fogtam a kardom és csak futottam. Már késő este volt és zuhogott az eső mikor rátaláltam a csapatra. Mindenhol halottak és vér volt. Elkapott a rosszullét, de meg kellett keresnem Raint. Sajnos meg is találtam. Iszonyatos sebei voltak, amelyek óriási fájdalommal járhattak, de még élt. Odaültem mellé és már akkor keservesen sírtam. Látni lehetett rajta, hogy nem éli túl. Alig tudott beszélni, de megpróbálta. Kérte, hogy öljem meg. Kis habozás után megtettem amire kért.A saját kardommal öltem meg azt, akit a legjobban szerettem. Szörnyű fájdalmai lehettek és én csak megszabadítottam tőlük. Ezzel hitetem magam még a mai napig is. Ilyenkor vettem le róla a rózsafüzért. Addig bőgtem mellette amíg a 4. osztag és más halálistenek meg nem érkeztek és el nem ráncigáltak onnan. Mindezek után nem akartam férjhez menni egy olyan emberhez, akit nem, hogy nem ismerek de még életemben nem láttam.Gyűlöltem apámat, gyűlöltem anyámat, a családomat, az egész klánomat gyűlöltem. De nem kívántam nekik azt, ami történt. A peremvidéken sétáltam, amikor megint balhéba keveredtem, de most nem egy emberrel. Egy egész bandával. Még mielőtt megöltek volna sikerült elmenekülnöm szégyenemre. Túl sokan voltak, én levert és nem volt kedvem harcolni. Másnap éjjel ez a banda megtalált és ki akarta fosztani a családot. Az őröket megölték, a szüleimet lefogták velem együtt. A szemem láttára gyilkolták le őket. Anyám fejét levágták, apám torkát elvágták. Ez után jöttem volna én, ha az aki lefogott nem lett volna olyan béna és nem tudtam volna kiszabadulni. Azonnal a kardomért rohantam és ahogy megérintettem a szokásosnál nagyobb erőre tettem szert. Nem én voltam az, hanem a zanpaktoum. A kardom szelleme átvette az irányítást a testem felett arra az időre és mindenkit vérszomjasan lemészárolt. Valakiket kettévágott, valakit lefejezett, valakit pedig kidouval a falra tűzött. Minden bandatagot megölt, kivétel nélkül. Az egész ház vérbe úszott szörnyű látvány volt. Mikor Si no kawa mindenkivel végzett engem visszaengedett és a látványtól elkapott a hányinger.Kérdőre is vontam, hogy mit tett. A válasza a szívembe hasított: „ Csak a te vágyaidat hajtottam végre. Nem erre vágytál? A családod halott. Akik veszélyeztették az életed, mind halott. Ezt akartad nem?“.
és ez után írtam meg ezt a kis naplót, hogyha valamiféle képben visszatérnék ide, emlékezhessek mi történt, hogy mit éreztem. Elmegyek az Emberek világába és új életet próbálok meg elkezdeni.


Ne felejtsd el, amit a rózsafüzér át élt!


Zanpaktou neve:
Si no kawa (Halál folyója) Si no Kawa alakja
Hívás:Küld a Túlvilágra!
Kinézete:Shikai alakja nélkül egyszerű katana alakjában van.A penge csiszolatlan része fekete, az éle pedig vérvörös színű.A katana keresztvasa fekete színű és egy vízhullámhoz hasonlítható,a hullám végén egy-egy visszanyúló tüskével.A tüskék végéből láncok lógnak ki, amelyek ugyancsak vérvörös színűek.
Shikai:A katana átalakul egy fekete ostorrá.A markolat része megmarad a keresztvasig, onnantól pedig ostorként folytatódik tovább.Az ostor vége felé 3 pár acélból készült penge helyezkedik el. A fegyver ereje a víz irányítása, így a víz típusú kardok közé sorolható.
a) Stüx(gyűlölt):Az ostorcsapásait vízsugarakkal tudja meghosszabbítani.A sugarak erősége csakis tőle függ.Gyors technika és akárhányszor ismételhető, nem kerül sok lélekenergiába.
b) Cocytos (jajgatás): Ez a támadás kis időbe telik.Forgatni kezdi az ostort maga fölött és körülötte víz kezd gyűlni.A víz jéghideg de még nem szilárd.Végül csap egyet az ellenség felé, mire azt elönti a hideg víz.
Egyéb fegyverek:A lélekölő kardon kívül még kis nindzsa késeket /kunai kés/ és két tőrt is hord.A kunai kések általában fel vannak tűzve a lábára és a nadrág eltakarja, így vészhelyzet esetén jól jön.A két tőr teljesen egyszerű, olyan mint a többi, nincs semmi különleges erejük.Ezek mindkét oldalára fel vannak tűzve.


A hozzászólást Tsubaki Iria összesen 6 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Aug. 16, 2011 7:52 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ulquiorra Schiffer

avatar

Hozzászólások száma : 737
Kor : 23
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Regisztrált : 2010. Dec. 25.

Karakterlap
Reiatsu:
5000/50000  (5000/50000)
Démonmágia:
5/50000  (5/50000)

TémanyitásTéma: Re: Tsubaki Iria   Csüt. Jan. 06, 2011 2:13 pm

Üdvözöllek. Én leszek azon személy aki most ellenőrizni fog. Na de lássunk is hozzá.
A történeted igen jó és hosszú. Ez dicséretet érdemel. A zanpakuto-t is jól kialakítottad. Elég részletesen írtál. Nincs semmi ellenvetésem, kivéve Uraharát. Na, de ettől el tudok tekinteni, és el is fogok. Így hát az előtörténeted
ELFOGADOM.
Kezdő reiatsud: 250
Ezen felül még kapsz 900 tulajdonságpontot, amit kedvedre oszthatsz el 3 tulajdonság között. (Erő-gyorsaság-állóképesség)
Készítsd el adatlapod, ahol tüntesd fel adataidat. Jó játékot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tsubaki Iria
Shinigami
avatar

Hozzászólások száma : 442
Tartózkodási hely : Karakura
Regisztrált : 2011. Jan. 04.

Karakterlap
Reiatsu:
700/50000  (700/50000)
Démonmágia:
150/50000  (150/50000)

TémanyitásTéma: Re: Tsubaki Iria   Szomb. Aug. 06, 2011 12:20 pm

Kicsit módosítottam az élettörténetemet. Kb. maradt ugyanaz csak szebben átírva, de azért van benne változás. Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Tsubaki Iria   

Vissza az elejére Go down
 
Tsubaki Iria
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Hime Tsubaki
» Tomoyama Tsubaki

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Bleach Szerepjáték (FRPG) :: Általános :: Előtörténetek-
Ugrás: